bor leves
  1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

 

Javaslat

 

Bor leves

 

Települési értéktárba történő felvételéhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készítette

 

 

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

 

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

 

  1. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név:

 

 

Levelezési cím: 8449 Magyarpolány

Telefonszám

E-mail cím:

 

 

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

 

  1. A nemzeti érték megnevezése:

Bor leves

 

  1. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
  X agrár- és élelmiszergazdaság  egészség és életmód  épített környezet
   ipari és műszaki megoldások   kulturális örökség  sport
   természeti környezet  turizmus és vendéglátás  

 

  1. A nemzeti érték fellelhetőségének helye

Magyarpolány

  1. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

 

  települési tájegységi megyei külhoni magyarság

 

  1. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 

Az északi/öreg/ Bakony nyugati részén fekvő Magyarpolány ma is jellegzetes tészta étele a Színes kuglóf/piros kalács

Általában olcsón elkészíthető és laktató ételeket fogyasztottak, elsősorban kelt tésztaféléket, melyek alapanyagai a ház körül is megtalálhatóak ilyen volt többek között a színes kuglóf is .

Írásos emlékek őrzik, hogy 1899-ben a Magyarpolányt és Németpolányt egyesítették, a lakosok egy része magyar, míg más része német nemzetiségűnek vallja magát.

1947/48- ban kitelepített majd 1950-ben visszatelepült lakosok már 80% vallja magát német nemzetiségűnek (Svábnak) de magyar anyanyelvűnek.

Hagyománytisztelő emberek révén táplálkozási szokásaik a munkához, az évszakokhoz, valamint az ünnepek rendjéhez igazodott. Az erősebb munkáknál, mint pl. az aratás, szénakaszálás stb. naponta négyszer étkeztek. Bőségesebb volt a téli étkezés is, hiszen ez az időszak a disznóvágás időszaka, ilyenkor minden háznál volt sonka, kolbász, szalonna. Egy sonkát mindig meghagytak az aratásra. Magyarpolányban a böjti időszak Hamvazószerdától Húsvétig tartott, ekkor egyáltalán nem fogyasztottak húst és ezt szigorúan be is tartották

Húsvétkor szokás volt az ételek megszenteltetése, mely a mai napig is megvan.

Kis kerek kenyeret(˝Veih˝ vagy ˝Oster leavel˝),füstölt sonkát,tojást,sót és tormát szenteltettek.

A piros kalácsot húsvétkor és karácsonykor is készítették ekkor az ünnepi ebéd része volt.

A könnyű, gyorsan elkészíthető és olcsó ételeket kedvelték, így a család heti étrendjébe a kelt rétes is helyet kapott illetve kap ma is. A kelt rétesről írásos emlékek már 1899-ben említést tesznek, mint népi tésztaétel.

Keresztelés után a komaasszony és a bába megvendégelésekor, valamint, népi szokásnak megfelelően böjti napokon fogyasztották.

Magyarpolányban a böjti időszak Hamvazószerdától Húsvétig tartott, ekkor egyáltalán nem fogyasztottak húst.

Ilyenkor zsír helyett tökmagolajat használtak. Böjti ételek például: bableves, borleves, sült tojás, olajos káposzta, babos káposzta, üres bukta, kuglóf, kalács, kelt rétes, aszalt szilva.

Magyarpolányban ma is előszeretettel készítik a színes kuglófot/piros kalács t és fogyasztják főként azoknál a házaknál ahol ma is betartják a régi étkezési szokásokat.

A Piros kalács elkészítéséhez az alábbi nyersanyagok szükségesek:

0.5 kg liszt

0.1 kg vaj

0.1 kg porcukor

0.3 l tej

0.03 kg élesztő

4 tojás sárgája

Csipet só

1 cs vaníliás cukor

0.05 kg kakaópor

Citrom reszelt héja és leve

 

A piros kalács készítéséhez, már előző nap elő kell készíteni minden alapanyagot a konyhába, hogy ne hideg alapanyagokkal dolgozzunk. 0,25 l tejből az összes élesztőből és 0,4 kg lisztből elő tésztát (kovászt) készítünk ezt 1 órát hagyjuk érni.

Eközben a vajat a porcukorral kihabosítjuk, egyesével hozzáadjuk a tojások sárgáját, a vaníliás cukrot, sót .

Ehhez hozzákeverjük az érett kovászt, a maradék lisztet és addig dagasztjuk míg sima nem lesz és el nem válik az edény falától.

Az elkészült tésztát 3 felé osztjuk az egyikhez hozzádagasztunk 0,05 l tejjel kikevert kakóport a másikhoz a piros színezőt

A cipókat 30 percig letakarva hagyjuk pihenni, majd ismételten átgyúrjuk mindegyiket. Ezután a cipókból szálakat sodrunk és a három szálat összetekerjük, majd a kivajazott cserép kuglófformába helyezzük.

A formában 50 percig kelesztjük.

170-180 C sütőben 45-50 percig sütjük

180-200 Co 45-60 percig sütjük

Ha kisült kihűtjük és kiborítjuk a formából

A kuglófot cikkekre vágva szokták kínálni

 

  1. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

 

 

  1. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

 

  • Ebele Ferenc papi és néprajzi tevékenysége”
  • Daragó Miklósné helyi hagyományokat őrző kistermelő

 

  1. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

 

III.

MELLÉKLETEK

 

  1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja
  2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek

 

  1. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkoza