kelt retes

Történet:

Az északi/öreg/ Bakony nyugati részén fekvő Magyarpolány ma is jellegzetes tészta étele a Kelt rétes.

Általában olcsón elkészíthető és laktató ételeket fogyasztottak, elsősorban kelt tésztaféléket, melyek alapanyagai a ház körül is megtalálhatóak ilyen volt többek között a Kelt rétes is.

Írásos emlékek őrzik, hogy 1899-ben a Magyarpolányt és Németpolányt egyesítették, a lakosok egy része magyar, míg más része német nemzetiségűnek vallja magát.

1947/48- ban kitelepített majd 1950-ben visszatelepült lakosok már 80% vallja magát német nemzetiségűnek (Svábnak) de magyar anyanyelvűnek. A kelt rétest ők Hefe Strudel néven jegyezték.

Hagyománytisztelő emberek révén táplálkozási szokásaik a munkához, az évszakokhoz, valamint az ünnepek rendjéhez igazodott. Az erősebb munkáknál, mint pl. az aratás, szénakaszálás stb. naponta négyszer étkeztek. Bőségesebb volt a téli étkezés is, hiszen ez az időszak a disznóvágás időszaka, ilyenkor minden háznál volt sonka, kolbász, szalonna. Egy sonkát mindig meghagytak az aratásra. Magyarpolányban a böjti időszak Hamvazószerdától Húsvétig tartott, ekkor egyáltalán nem fogyasztottak húst és ezt szigorúan be is tartották

Általában négyszer étkeztek a nyári hónapokban is, május végétől szeptember elejéig.

Keresztekéskor és Komatál vivésekor a jellegzetes Kelt rétest készítették

 

A könnyű, gyorsan elkészíthető és olcsó ételeket kedvelték, így a család heti étrendjébe a kelt rétes is helyet kapott illetve kap ma is. A kelt rétesről írásos emlékek már 1899-ben említést tesznek, mint népi tésztaétel.

Keresztelés után a komaasszony és a bába megvendégelésekor, valamint, népi szokásnak megfelelően böjti napokon fogyasztották.

Magyarpolányban a böjti időszak Hamvazószerdától Húsvétig tartott, ekkor egyáltalán nem fogyasztottak húst.

Ilyenkor zsír helyett tökmagolajat használtak. Böjti ételek például: bableves, borleves, sült tojás, olajos káposzta, babos káposzta, üres bukta, kuglóf, kalács, kelt rétes, aszalt szilva.

Magyarpolányban ma is előszeretettel készítik a kelt rétest és fogyasztják főként azoknál a házaknál ahol ma is betartják a régi étkezési szokásokat.

 Termék jellemzői:    

Mogyoró barna színű, csigavonalban szorosan egymás mellé tekert kelt sütemény, mely sütés után ugyan rétegezett, de a lágyabb töltelék és az élesztő hatására laza szerkezetű.

A kelt rétest nagyon jó minőségű finomlisztből, tojás, élesztő, olaj vagy zsír és tej hozzáadásával készül.

Íze a magyarpolányi hagyományok alapján darás, de készülhet- meggy, alma, mák, tök, túró, ennek sós és édes változata .

 

A termék készítésének pontos leírása:

 

Tészta elkészítéséhez szükséges:50 dkg liszt (rétesliszt) 1 tojás, 2 evőkanál olvasztott, de nem forró zsír, 4 dl langyos tej, csipetnyi só, 2 dkg élesztő.

Eredet szerint tölteléke darás töltelék, melynek elkészítéséhez szükséges: 4 db tojás sárgája, 0,5 l tejföl, 0,3 kg búzadara, 0,15 kg kristálycukor.

A lisztet a gyúrótáblára öntjük, közepébe kis mélyedést készítünk, beleöntjük, a langyos tejet melyben elmorzsoljuk az élesztőt, majd hozzáadjuk a langyos zsírt, csipetnyi sót, a tojást, és puha, kissé lágy tésztát gyúrunk. A gyúrótáblához csapkodva nagyon jól kidolgozzuk, egészen simára. Akkor jó a tészta, ha nem szakad, ha feljön a tábláról, ha sima és kis hólyagokat vet. Az egész tésztatömeget tegyük tálba, kevés lisztet szórjunk alá. A gyúrótáblát szórjuk meg liszttel, a tésztát tegyük vissza, vágjuk három részre, és alaposan gyúrjuk ki kis cipókra, olvasztott zsírral kenjük meg. Konyharuhával takarjuk le, majd 20 percig pihentetjük. Egy 80X80 cm konyhaasztalt takarjunk le abrosszal, szórjuk meg liszttel. A tésztát kézfejünkre emelve azon nyújtogatva tegyük az asztal közepére. Mindig lisztes kézzel, ujjainkkal alányúlva, az asztal mellett körbe járva húzzuk a tésztát az asztal széléig, hogy az teljesen betakarja az asztalt.

A kinyújtott tésztának egy sarkát kicsit emeljük meg, hogy az abrosz és a tészta közé levegő menjen, és hagyjuk szikkadni rövid ideig. Száraz ne legyen a tészta, mert akkor törik. Egy kihúzott cipóra a darás töltelék 1/3-át rálocsoljuk és feltekerjük, ha ízesítve szeretnénk akkor a darás tölteléken felül a jelleget adó töltelék mennyisége ,Meggyesnél:0,2 kg magozott meggy, Túrósnál: 0,2 kg túró , Mákosnál: 0,15 kg darált mák és 0,1 kg porcukor keveréke,Tökös-mákosnál :0,3 kg gyalult tök, 0,1 kg darált mák 0,05 kg kristálycukor keveréke. Almásnál:0,3 kg gyalult alma 0,1 kg kristálycukor és 0,01 kg őrölt fahéj keveréke.

Magyarpolányban más tölteléket a fennmaradó írások nem említenek.

Az abrosz két végét hosszában megfogjuk, és ennek segítségével a rétest felcsavarjuk.

A lágy töltelék miatt, a rétest mindkét oldalról a tészta közepéig csavarjuk, mert így vékonyabb rudakat kapunk, és könnyebben átsül. A fölcsavart rudakat csiga vonalba tekerjük bele a kizsírozott tepsibe. Tetejét olvasztott zsírba mártott kenőtollal kenjük meg. Lehetőleg 180-200 0C sütőben süssük, a tüzet később mérsékeljük attól függően, hogy milyen vastagon töltöttük. A megsült rétest a tepsiben az óramutató járásával megegyezően 5 cm-es cikkekre vágjuk és melegen tálaljuk.