Javaslat
Színes kuglóf/piros kalács
Települési értéktárba történő felvételéhez
Készítette
Daragó Miklósné
Magyarpolány 2018-10-29
I.
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
Daragó Miklósné
Név: Daragó Miklósné
Levelezési cím:
Telefonszám:
E-mail cím:
II.
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Színes Kuglóf/Piros kalács
| X agrár- és élelmiszergazdaság | egészség és életmód | épített környezet | |
| ipari és műszaki megoldások | kulturális örökség | sport | |
| természeti környezet | turizmus és vendéglátás |
Magyarpolány
| települési | tájegységi | megyei | külhoni magyarság |
Az északi/öreg/ Bakony nyugati részén fekvő Magyarpolány ma is jellegzetes tészta étele a Színes kuglóf/piros kalács
Általában olcsón elkészíthető és laktató ételeket fogyasztottak, elsősorban kelt tésztaféléket, melyek alapanyagai a ház körül is megtalálhatóak ilyen volt többek között a színes kuglóf is .
Írásos emlékek őrzik, hogy 1899-ben a Magyarpolányt és Németpolányt egyesítették, a lakosok egy része magyar, míg más része német nemzetiségűnek vallja magát.
1947/48- ban kitelepített majd 1950-ben visszatelepült lakosok már 80% vallja magát német nemzetiségűnek (Svábnak) de magyar anyanyelvűnek.
Hagyománytisztelő emberek révén táplálkozási szokásaik a munkához, az évszakokhoz, valamint az ünnepek rendjéhez igazodott. Az erősebb munkáknál, mint pl. az aratás, szénakaszálás stb. naponta négyszer étkeztek. Bőségesebb volt a téli étkezés is, hiszen ez az időszak a disznóvágás időszaka, ilyenkor minden háznál volt sonka, kolbász, szalonna. Egy sonkát mindig meghagytak az aratásra. Magyarpolányban a böjti időszak Hamvazószerdától Húsvétig tartott, ekkor egyáltalán nem fogyasztottak húst és ezt szigorúan be is tartották
Húsvétkor szokás volt az ételek megszenteltetése, mely a mai napig is megvan.
Kis kerek kenyeret(˝Veih˝ vagy ˝Oster leavel˝),füstölt sonkát,tojást,sót és tormát szenteltettek.
A piros kalácsot húsvétkor és karácsonykor is készítették ekkor az ünnepi ebéd része volt.
A könnyű, gyorsan elkészíthető és olcsó ételeket kedvelték, így a család heti étrendjébe a kelt rétes is helyet kapott illetve kap ma is. A kelt rétesről írásos emlékek már 1899-ben említést tesznek, mint népi tésztaétel.
Keresztelés után a komaasszony és a bába megvendégelésekor, valamint, népi szokásnak megfelelően böjti napokon fogyasztották.
Magyarpolányban a böjti időszak Hamvazószerdától Húsvétig tartott, ekkor egyáltalán nem fogyasztottak húst.
Ilyenkor zsír helyett tökmagolajat használtak. Böjti ételek például: bableves, borleves, sült tojás, olajos káposzta, babos káposzta, üres bukta, kuglóf, kalács, kelt rétes, aszalt szilva.
Magyarpolányban ma is előszeretettel készítik a színes kuglófot/piros kalács t és fogyasztják főként azoknál a házaknál ahol ma is betartják a régi étkezési szokásokat.
A Piros kalács elkészítéséhez az alábbi nyersanyagok szükségesek:
0.5 kg liszt
0.1 kg vaj
0.1 kg porcukor
0.3 l tej
0.03 kg élesztő
4 tojás sárgája
Csipet só
1 cs vaníliás cukor
0.05 kg kakaópor
Citrom reszelt héja és leve
A piros kalács készítéséhez, már előző nap elő kell készíteni minden alapanyagot a konyhába, hogy ne hideg alapanyagokkal dolgozzunk. 0,25 l tejből az összes élesztőből és 0,4 kg lisztből elő tésztát (kovászt) készítünk ezt 1 órát hagyjuk érni.
Eközben a vajat a porcukorral kihabosítjuk, egyesével hozzáadjuk a tojások sárgáját, a vaníliás cukrot, sót .
Ehhez hozzákeverjük az érett kovászt, a maradék lisztet és addig dagasztjuk míg sima nem lesz és el nem válik az edény falától.
Az elkészült tésztát 3 felé osztjuk az egyikhez hozzádagasztunk 0,05 l tejjel kikevert kakóport a másikhoz a piros színezőt
A cipókat 30 percig letakarva hagyjuk pihenni, majd ismételten átgyúrjuk mindegyiket. Ezután a cipókból szálakat sodrunk és a három szálat összetekerjük, majd a kivajazott cserép kuglófformába helyezzük.
A formában 50 percig kelesztjük.
170-180 C sütőben 45-50 percig sütjük
180-200 Co 45-60 percig sütjük
Ha kisült kihűtjük és kiborítjuk a formából
A kuglófot cikkekre vágva szokták kínálni
III.
MELLÉKLETEK